Történelmi nagyjainkat, íróinkat, költőinket a ragaszkodás szálai fűzték a magányos tűzhányó hegyhez. Mátyás király maga is somlói földbirtokos volt, sok kellemes napot töltött itt, és a háborúba induló seregét is legkedvesebb borával: a somlaival tüzesítette az ellenség ellen. A somlai bort ma is sokan Mátyás király borának tartják.
Mikszáth Kálmán sokat járt a Somlón barátainál, és két pompás alakja, a Noszty fiú és Tóth Mari a Somlón járták a csárdást. Mikszáth a Somlót "Isten ittfelejtett kalapjának" nevezi.
Eötvös Károly "Utazás a Balaton körül" című munkájában zamatos magyarsággal ismerteti a Somló-hegyet és borát. Ő adta a legjobb bort termő résznek a "Somló veséje" nevet.
A magyar irodalom nagyjai Kisfaludy, Vörösmarty, Mikszáth, Krúdy, Márai és Hamvas életük jeles napjaként említik a Somló-heggyel és a somlói borral való találkozásukat.
Hamvas Béla lejegyezte azt az anekdotát, miszerint egy magyar gróf Indiába utazott vadászni, és a búcsúzáskor meghívta vendéglátóját, a rádzsát Magyarországra. A rádzsa élt a meghívással, és egy téli este baráti poharazgatás közben elbeszélte szíve bánatát, miszerint megnősült, szép fiatal nőt vett el, és bár 35 éves sem volt, a férfiasságát elvesztette. Hiába hívatott világhírű orvosokat, ők sem tudtak segíteni. A magyar gróf a pincéjéből somlai bort hozatott, majd vendége elutazásakor egy láda bort ajándékozott neki. Néhány hét múlva a posta Indiából egy sürgönyt hozott: "Köszönöm barátom. Kérek még tíz láda somlait."
Érdekes történet a Kinizsi sziklájáról szóló monda:
A Somló-hegy dobai oldalán a várba vezető út mentén az Esterházy-féle szőlő mellett egy több tonnányi, különös alakú bazaltszikla áll. Közepén, mintha hatalmas tehertől horpadt volna be, nyereg alakú mélyedés látható.
A monda szerint ezen a sziklán pihent meg Kinizsi Pál, amikor a várat tulajdonába véve felgyalogolt, hogy megszemlélje az ajándékot. A meredek úton elfáradván leült a sziklára s ez testének nehéz teher alatt horpadt be.
A következő feljegyzés a somlói bor gyógyhatásairól ír.
"Öregeknek tej, gyermekeknek orvosság".
"Zircen 1742-ig nem volt patika, - a betegeket somlai borral gyógyították. Természetes gyógybor ez, mert simán elősegíti az emésztést, tisztítja a vesét, gyógyítja a vérszegénységet, az étvágyat nagymértékben fokozza, - nem okoz fejfájást, nem idéz elő gyomorsavtúltengést."
"Ha a tokaji a borok királya, a somlai a királyok bora" - tartja a népmondás.
Végezetül egy legendáról, ami magyarázatot ad arra, miért nevezik a somlóit a "Nászéjszakák Borának".
A monda Mária Terézia nevéhez fűződik, aki elrendelte, hogy az uralkodóház tagjainak az esküvőn egy pohár somlóit kell elfogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése érdekében. Bár ez csak monda, a több évszázados statisztika mégis 25%-al több fiúgyermeket tart számon a Somló-hegyen az országos átlaghoz képest.
"A Somlyó csaknem egy tökéletes, szabályos kúp, mintha egy óriás a kalapjából borította volna ki a földjét, a mintegy 1000 holdnyi kúpot. Tűzhányó volt valamikor. ...észretért a Somlyó, hogy mennyivel okosabb lesz másképpen adni ki a tüzet, mint forró kőzetekben, most már a legalsó kúpon díszlő venyigék gyümölcsén át jön ki a tüze. A pokolnak is vannak szerencsés ötletei."
(Mikszáth Kálmán)
"Ha Tokaj a bortermő hegyek királya, Somlyó se kutya, nagy oligarcha a Somlyó is."
(Mikszáth Kálmán)
"Rideg Somló, térföldi remete,
Reád száll a mezők lélegzete.
Körűlfoly a nap, mint hű szerető,
Osztatlan hévvel téged ölelő."
(Vörösmarty Mihály)
"Sétálj az arácsi és a csopaki szőlőkben, menj fel a Badacsonyra vagy a Szent György-hegyre, a Somlóról nem is szólva,..."
"Olyan helyek, hogy az ember bárhol megállna, leülne, letelepedne s azt mondaná: itt maradok. S esetleg anélkül, hogy észrevenné, ott érné el a halál."
(Hamvas Béla)
"A hegyi bor mellett állok egész lényemmel és pedig az olyan hegyi bort kedvelem, amely víz mellett termett...Kivétel persze itt is van. Mindjárt a Somló. Mert a somlai tűzbor, vulkánon termett. A Somló mellett nincs víz. Nagy síkság közepén emelkedik és korona alakja van. Minden borunk közül a somlai számomra a nincs tovább."
(Hamvas Béla)
"A somlai bor hieratikus maszkjában éreztem magam a legközelebb ahhoz a kiérett derűhöz és bölcsességhez, ahhoz a hallatlanul intenzív teremtő mámorhoz, amely ezt a világot megalkotta."
(Hamvas Béla)
"A somlói borban a magyar legnemesebb tulajdonságai élnek: keleti bölcsesség, nyugati műveltség. Van benne valami Ázsia nyugalmából és Európa kíváncsiságából.
Ez a legszerencsésebb keverék borban és emberben."
(Márai Sándor)
"Ha megöregszem pincét akarok, ezt már szilárdan elhatároztam. ...Könyvet már csak ezeréveset olvasok már ebben az időben, s óbort iszom hozzá, ötéves somlóit. Így várom a halált."
(Márai Sándor)
"Kemény számat angyal zabolázza,
torkom sajog a Somló borára,...
Homloka alatt a bazalthegynek,
izzanak a szőlők, édesednek,
a forró must jó lesz a szívemnek,..."
(Nagy László)
"Pusztán áll az enyészetnek
Szomorító bús jele;
Hajdan büszke nemeseknek -
Most a baglyok lakhelye."
(Kisfaludy Sándor: Somló vára)
"Énnye, be nem jól érzem belső részem,
Sem ülve, sem állva nem lelem helyem;
Mintha fáznának a testem tagjai -
Tán nem ártana egy jó pohár somlai!
...
Mondják, ismét jön a cholera morbus,
S félnek, hogy sokakból kireppen a szusz;
Bizvást jöhetnek ijesztő kinnyai,
Elkergeti egy jó pohár somlai!"
(Pápai Lajos)