a somló-hegy ezerszínű világa

a somló-hegyi borvidék

A somlói borvidék az ország legkisebb, de legrégibb borvidéke. Az itt termelt borok ízét sehol a világon nem találjuk meg.

A vulkanikus hegy sajátos, egyedi a mikroklímája is, bazaltkőzet alapú talaja pedig csak a Vezúvban találja meg a párját. A Kisalföld sík területén váratlanul tárul az utazó elé a Somló hegy jellegzetes csonka kúp alakja. A hegy tiszta levegőjű, erősen napos lankáin, vulkánikus talaján termő szőlő meghálálja a gondoskodást. Ezt a bort még az 1700-as években is gyógyszerként árulták a világon. A somlai bor hírneve egy időben megelőzte a többi magyar bor hírnevét, az a mondás járta, hogy "Tokajon terem a borok királya a Somlón pedig a királyok bora". Európa és a világ uralkodó dinasztiái Mária Teréziától az indai maharadzsákon keresztül Viktória angol királynőig a bor sajátos tulajdonságából adódóan, a dinasztiák tovább éléséhez szükséges fiú utódok nagyobb születési arányát biztosították. Így született meg a "Nászéjszakák bora" legendája, amely legendát ma a juhfark szőlőből készített bor viszi tovább.

A Somló-hegyen már az ókorban is folytattak szőlőművelést. Nagy királyainknak, így I. Szent Lászlónak is birtokai voltak a Somlón. Mátyás király az itt termelt somlai borral tüzelte harcra országvédő és gyarapító seregeit a harcok során. Híres közemberek is birtokoltak szőlőt Bakócz Tamástól Kinizsi Pálig. A magyar irodalom nagyjai Kisfaludy, Vörösmarty, Mikszáth, Krúdy, Márai és Hamvas életük jeles napjaként említik a Somló heggyel és a somlai borral való találkozásukat.